Adat és a hatalom

Az alku

Az ipari forradalomban a szén-dioxid volt a melléktermék, melyet a gépek füstöltek működésük közben. Korunk eme hasonló mellékterméke az adat, melyet a számítógépek természetüktől fogva fogyasztanak és készítenek (input/output). Az adat szinte teljesen behálózta életünket, szinte bármit teszünk, nagy esély van rá, hogy vagy lokálisan, vagy egy 1000 km-re lévő komplexumban, az feldolgozva van, vagy eltárolva 0-sok és 1-sek formájában.

Tudjuk mit csinálsz. Tudjuk mire gondolsz.

A telefonunkkal bármikor, szinte bárhol (ahol van lefedettség), bárkit felhívhatunk. Az, hogy ez létrejött ezer meg ezer ember feszített munkájának, kutatásának és küzdelmének a sikere, és az biztos, hogy az emberiség büszke lehet rá. Azonban működéséhez állandóan, még akkor is ha éppen nem használják, közvetítenie kell minden telefonnak a helyzetét, hogy a megfelelő adótoronyhoz kapcsolja azt.

A helymeghatározásra van egy pontosabb technológia is, amely valószínűleg a te telefonodon is be van kapcsolva, a GPS. Csomó alkalmazás használja ezt, mint például a Google Maps, az Uber vagy az Angry Birds. Valamelyik ténylegesen nyújt mellé szolgáltatást is, van amelyik csak értékesíti a háttérben azt. Az Angry Birds például akkor is pénzt csinál a helymeghatározásból, amikor éppen nem is játszol. Az állandó helymeghatározásból olyan profilt lehet alkotni egy emberről, ami sokakat meglepne szerintem.

Látszik az, hogy eszközünk mely másik eszközök közelében van, ebből lehet következtetni kik az ismerőseink, kollégáink vagy családtagjaink, attól függően, hogy éppen hol vagyunk, ami ugyebár ismert. Tehát szociális, ismerettségi háló már pipa. Rendszeresen, mondjuk vasárnaponként templom közelében vagyunk? Biztosan vallásosak vagyunk. Ott volt a telefonunk helyzete a tegnapi tüntetés helyszínén? Politikai, ideológiai orientáltság pipa. Napi rutin, mennyi időt töltünk az étteremben vacsorakor, hol lakunk, hol dolgozunk, ezek mind elérhetőek csak a helyzetünk alapján, és még sokkal több.

A helymeghatározás csak egy a sok közül. Manapság már szinte minden tevékenységünk során így vagy úgy de számítógépeket használunk, azaz adatot termelünk. Okos hűtő amely figyeli mikor jár le az étel. Okos órák amely számolja mikor alszol, mozogsz, égetsz kalóriát, amelyekből akár kiszámolja mikor szexelsz. Ezeknek mind megvan az a potenciálja, hogy a hatékonyságot, a kényelmet és a jobb életszínvonalat eredményezzen, de valahogy a háttérben mégsem ezek a mozgatóerők. Ott vannak az autók melyek fekete doboza a szenzorokon keresztül rögzíti milyen gyorsan mentünk, és az újabb autókon már azt is, hogy merre. Az utcákon a kamerák szinte már minden lépésünket lefedik, és párosítva arcfelismerő algoritmusokkal, tökéletesen lehet minket követni, egy képernyő mögül, egy székben hátradőlve. Mikrofonok segítségével pedig már hangfelvételt is kapunk. Tudtad, hogy csupán a billentyűzeted gépelésének a hangjából, egy megfelelő tanuló algoritmus, 97%-os pontossággal meg tudja mondani mit gépeltél, például a jelszavadat, amit az előbb gépeltél be valahova? Szemlélet váltásra van szükség és tisztázni kell az emberekkel, hogy mikor, mennyit adnak föl a magánéletükből és a szabadságukból. Az okos hűtő az nem egy hűtő amelyben van egy számítógép, hanem egy számítógép amely hűteni képes. Az autó az nem egy autó amelyen van egy fedélzeti számítógép, hanem egy számítógép amelynek 4 kereke van.

A jó zsaru

Miután már tömegesen mindenkiről van adat, csoportokat lehet alkotni az emberekből, különböző szempontok alapján. Mondjuk kiváncsi vagyok ki az aki egy bizonyos témában érdekelt, vagy ki az akinek egy bizonyos politikai hitvallása van. Ezeket a vállalatok felhasználják potenciális vásárlók felkutatásában, a rendőrség és terrorelhárítás meg mondjuk potenciális bűnözők azonosításában. Az NSA például kiemeli a tömegből azon egyéneket akik ki akarnak bújni a megfigyelés alól, például olyan cikkeket olvasnak amik éppenséggel ezt taglalják. Te is éppen egy ilyen cikket olvasol :D. Azok az emberek akikről nem tudunk semmit, attól félünk mert veszélyesek lehetnek és mi erről nem tudunk.

Egyéneket is könnyen meg lehet találni az adat tengerben, pélául ha tudod hogy az akit keresel egy adott buszmegállóban volt, majd egy adott étteremben vacsorázott egy ismert időpontban, akkor a sok telefon helyzetén futtatott keresésben előbukkan az a telefon amelyre ezek mind teljesülnek. Csoportosulásokat is fel lehet térképezni, például ha Bob és Alice egy étteremben voltak, majd egyszerre voltak ugyanabban a kávézóban később pedig a reptéren, akkor a rendszer Bob-ot és Alice-t társnak fogja ‘flagelni’. Ez egy nyomozásban komoly segítség lehet. Gyanús viselkedésre is lehet következtetni bizonyos adatokból. Például a mobil szolgáltatók adatbázisán keresztül futva kereshetünk olyan telefonokat amelyeket rövid ideig használtak, majd soha nem kapcsolták be őket újra. Ezek a “burner” telefonok, amiket azok használják, akik kerülni szeretnék a figyelmet. Továbbá gyűjtik azt is, hogy meddig, mikor és hol volt kikapcsolva a telefonod, és voltak-e mások is többen akik kikapcsolták a telefonjukat a közelben. Ergo titkos gyülekezeteket keresnek.

Ezek olyan dolgok amelyeket a rendfentartó szervek fel is használnak a bűnözés és a terrorizmus ellen, és ez helyes is. Minden tudásunkat fel kell használnunk az állampolgárok és családunk védelmében. Csupán abban látom a problémát, hogy nincsenek fékek és ellensúlyok, legalábbis a Snowden által szivárogtatott NSA dokumentumok alapján nem úgy tűnik. A botrány során fényderült arra, hogy jogi kiskapukat, és önkényes törvényhozást kihasználva, azt az amerikai családot tudta lehallgatni az NSA akit csak szeretett volna. Illetve az is helytelen, mikor a félelemkeltés eszközével élnek ezek a bizonyos szervek, hogy a szavazók érzelmeire hassanak, miközben takarva azt, hogy szép lassan felszalámizzák az emberek maradék privát életét. “Add át magad nekünk, és felmentük téged a félelmeid alól”, “Ha nem vagy bűnös, akkor minek van titkolni valód?”. Körülbelül ezek lehetnek az alappillérei ezen szerveknek. Ne felejtsük el, hogy az ‘56-os forradalmárokat is terrorizmus vádjával üldözték.

Megfigyelés egy internet csatolt világban

Ha felcsatlakozunk az internetre akkor ez az adatmennyiség megtöbbszöröződik. A böngészők tisztában vannak melyik oldalt látogatsz, mennyi ideig. A böngésződdel őszintébb vagy mint bárki mással, olyan mint egy napló. valószínűleg jobban ismer a böngésződ téged mint te saját magadat, hiszen a böngésző meghatározatlan ideig képes eltárolni az információt, míg te könnyen elfelejted ugyanezeket a dolgokat. Tisztában van azzal, hogy ezt olvasva unatkozol-e vagy éppenséggel felcsigáz a téma. Ez alapján következtetéseket von le, profiloz téged. A cél az, hogy megjósolja az embereknél a költségesebb vásárlásokat, eseményeket, mint például a házasság, gyerekvállalás. Valós történet, hogy az USA-ban egy apuka felháborodott a Target cég célzott reklámain, miután a kislányának babakocsikat, és babás dolgokat dobott föl. Végül mint kiderült valóban terhes volt a lánya. Előbb tudják hogy nyaralni szeretnél, vagy hogy meleg vagy mint, hogy egyáltalán a tudatod felszínére tőrnének ezek a gondolatok. A ‘cookiek’ segítségével mindenki egyénileg megkülönböztethető, így a böngésződ kényelmessé tudja tenni a használatát. Például tudja így hogy te voltál az akinek X és Y volt a kosarában a webshopon, így visszatudja ezt állítani miután újra megnyitottad az oldalt. Ugyanakkor be is jelentkeztet téged az oldalakra, így nem kell megint beírnod a jelszavadat például. A cookie viszont lehetővé teszi, hogy egyénileg hozzád csatolják a reklámokat. Ebben hatalmas pénzek vannak és pontosan ezért is van az, hogy akár több száz cég is gyűjt rólad adatot és cookie-t. Nem Nagy Testvér figyel téged hanem sokkal inkább sok Kis Testvér, akik meghalnak a kiváncsiságtól, hogy vajon mi érdekel téged. Persze ez olykor hasznunkra válik, hiszen tényleg azokra vágyunk amiket az algoritmusok rólunk kitalálnak, de ez könnyen oda fajúlhat hogy a döntéseink állandóan befolyásolva lesznek a cégek vagy kormányok érdekeit szolgálva, legyen az túlzott fogyasztás vagy poltikai manipuláció.

Jelenleg a ‘Big Data’ korát éljük. A számítástechnika fejlődése azt eredményezte, hogy az adat tárolása, illetve feldolgozása sokkal olcsóbban és hatékonyabban kivitelezhető. Ennek a következménye az, hogy jelenleg a cégek, adat brókerek és kormányok hozzáállása az adathoz: “Gyüjtsünk mindent, majd csak jó lesz valamire később”. Ezekből a nagy adathalmazokból bányásszák ki a következtetéseket rólunk, amelyeket felhasználni ilyen-olyan célokra. Van olyan eset is mikor az adat használhatatlan még. Ez lehet azért mert titkosítva van, vagy azért mert még nincsen eléggé kifinomult módszerünk az elemzésére. De ki tudja, hogy 10 év múlva nem lesz erre megoldás, vagy éppenséggel egy módszer a titkosítás feltörésére. Ugyanúgy tud kompromitáló lenni egy elévült adat is. Erre példa a Tour de France dopping botránya is, ahol évekkel ezelőtt gyűjtött vérmintákban tudták kimutatni új technológiával a versenyzőknél a teljesítményfokozó szereket. Az adatok tárolásának az ideje az csak is elérhető tárhely függvényében dől el, függetlenül a magánélet tiszteletben tartásától. Bizonyos esetekben meghatározatlan ideig is eltárolnak emberekről információkat. Ha befolyásosnak, értelmiséginek esetleg veszélyesnek vagy ítélve, akkor szinte biztos, hogy kiemelt figyelmet kapsz, hátha később jól jön a történelmed.

Annyi csúnya dolgot mondtam ezekről a szolgáltatásokról, amik gyűjtik rólunk az adatokat, hogy bizonyára felmerült benned is a kérdés, hogy akkor miért használják olyan sokan őket? Sok pszichológia van a háttérben, de a két legfontosabb erő az az, hogy ezek a szolgáltatások ingyenesek és kényelmesek. Több kutatás is kimutatta, hogy ha valami ingyenes, akkor az ember sokkal hajlamosabb az irracionális gondolkodásra és megfontolatlan, vagy elhamarkodott döntésekre. Senki ne értsen félre, nem abban találom a problémát, hogy valami ingyenes ÉS ráadásul még kényelmes is. Ezek tök jó dolgok. Csupán szerintem az emberekkel nem tudatosítják eléggé azt, hogy mekkora árat viszetnek és mekkora mennyiségben mondanak le a szabadságukról és magánéletükről, csak azért, hogy vicces macskás videókat nézegessenek.

Amikor a TV visszanéz